Növényi hulladék hasznosítása: szalma és szalmatakaró
A mai társadalomban az egyének az indokolatlanul magas árak miatt keresik az üzemanyag alternatíváit. Egyesek a szélenergia felé fordulnak, míg mások a nap- és vízenergiát hasznosítják.
Történelmileg a fa és a szén szolgált a leggazdaságosabb és legkényelmesebb energia- és fűtésforrásként, amelyet később az olaj és a földgáz helyettesített. A megújuló energiaforrásokkal ellentétben az olaj és a földgáz véges, drága és káros a környezetre. Egészen a közelmúltig a szalmát különféle háztartási célokra használták, beleértve a szigetelést, fűtést, az állatállomány melegének fenntartását és a szalmagabona előállítását.
Ezek a hagyományos szalmahasznosítási módszerek azonban elavulttá válnak. A gabonatermelés tovább növekszik, a növényi hulladék feldolgozására összpontosító ágazat jelentős fejlesztést igényel. Ezzel párhuzamosan a szalma kihívások elé állítja a betakarítás utáni talajfeldolgozást.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az árpából előállított késztermékenként több mint 1,5 tonna, búzából körülbelül 2 tonna, kukoricából pedig több mint 6 tonna maradvány keletkezik.
Ez a szektor a mai napig nem tapasztalt megfelelő fejlődést. Következésképpen a szalma gyakran lebomlik a szántóföldeken, miközben a betakarítás utáni szalmatárolásra kijelölt mezőgazdasági területek hatalmas területeit égették el, ami szennyezést eredményez – ez egy egyre súlyosbodó globális probléma.
Energetikai szempontból szembetűnő a hatékony szalmafeldolgozás lehetősége: egy kilogramm gabonaszalma átlagosan 3 kWh fűtőértéket ad. Ez azt jelzi, hogy 3 kg szalmából előállított energia egyenértékű 1 liter gázolajból vagy 1 köbméter földgázból származó energiával.
Fontos megjegyezni, hogy a természeti erőforrások, például a gabonaszalma, amelyek betakarítással vagy beszerzéssel könnyen beszerezhetők, gyakran még mindig ötször drágábbak, mint a dízel üzemanyagból nyert energia.
A szalmabálák elégetése a nagy energiafelhasználás, az alacsony hatásfok (az alacsony sűrűség és a viszonylag magas nedvességtartalom miatt), valamint a szalmabálák nehézkes térfogata miatt nem praktikus.
Ezért, szalma brikettálás A bio-erőforrások hasznosításának egyik leghatékonyabb módszereként jelenik meg, a szalmabrikett energiatermelés szempontjából hatékonyabbnak bizonyult, mint a fabrikett.
Tudományosan a szalma nemcsak a gabonafélék szárított szárát foglalja magában, hanem a zöldségfélék szárait is, mint például a len és különféle levelek, virágok és magvak nélküli növények. Tisztítás A szalma univerzális bioüzemanyagként szolgálhat lakóingatlanok, üvegházak, gazdaságok és ipari létesítmények fűtésére.
A szalma ecsetelése több kulcskérdést is megold:
- Nyersanyagok tárolása, tartósítása (a brikett tárolási ideje optimális körülmények között, évszaktól függetlenül korlátlan lehet).
- Tüzelőanyagok szállítása.
- A kemence működésének automatizálása.
- Takarmánygyártás.
A hulladékfeldolgozás, az újrahasznosítás és a szalmabrikettgyártás jelentős potenciállal rendelkező ágazatot képvisel a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. A késztermékek (brikettek) forgalmazása és forgalmazása lényegesen jövedelmezőbb, mint az alapanyagok értékesítése.
Ezzel összefüggésben cégünk innovatív brikettkészítési megoldásokat és technológiákat kínál, beleértve a szalma brikettáló prés, lendkerékkel ellátott mechanikus dugattyús brikettáló prés, pelletgranulátorok, pelletprések, aerodinamikus szárítók, bála aprító komplexumok és szalma aprítók. Ezen kívül olyan szolgáltatásokat is kínálunk, mint tanácsadás, szállítás, brikettáló és pelletáló berendezések telepítése, garanciális támogatás, szalma brikettáló sorok automatizálása.
Cégünk az európai piacon tevékenykedik, brikettáló és pelletizáló gépek értékesítésével, telepítésével, szervizelésével, garancián túli támogatással és pótalkatrészekkel együtt.
